Expozíciós háromszög, rekesz avagy blende, záridő és iso összefüggések

Mi az expozíció?

Az expozíció valójában egy mértékegység, az adott idő alatt egységnyi felületre eső fényáram és idő szorzata.
Hétköznapi nyelven azokat a beállított értékeket szoktuk alatta érteni, ami az adott képhez kapcsolódik vagy akár magát a kép elkészítésének műveletét is.

Adott fényviszonyok közt 3, egymással összefüggő beállítási lehetőség határozza meg a helyes expozíciót, ez a rendelkezésre álló fénytől függően (pl. napszaktól függően) más és más lehet:

  • a záridő
  • az érzékenység (ISO)
  • blende / rekesz

Mi a helyes expozíció?

Amikor a kép nem alul vagy felül exponált, azaz nincsenek alapvetően olyan képpontok, melyek nem vesznek részt a képalkotásban, természetesen ez általános körülményekre vonatkozik, mondjuk egy nappal készült utcai felvételre, egy éjszakai felvételnél nyilván nem igaz.

Általános körülmények közte túlexponált a felvétel, ha túl sok fény jutott a fényképezőgépbe, vannak olyan fehér pixelek a képen, amelyekben nincs információ, pl. égbolt. Ha nincs információ, akkor azt utólagos korrekcióval sem lehet korrigálni.

Az alul exponálás esetében kevés a bejutó fény, sok a fekete pixel, nappali felvételen tipikusan pl. árnyékok szoktak így megjelenni.

Expozíciós összefüggések szerepe a kreatív fotózásban

Ezeknek az értékeknek az összefüggése és hatása azért nagyon fontos, mert a kreatív fotózás alapját képezik. Ezek változtatásával tudjuk tudatosan befolyásolni, hogy egy helyzetben milyen látvány hatást szeretnénk elérni, mit és hogyan emelünk ki a fényképen.

Emiatt az összefüggés miatt szerepelnek pl. a fényképezőgépeken az előre definiált képmód lehetőségek. Ezek nem mások, mint előre definiált, lehetséges (záridő / érzékenység és rekesz) beállítási csoportok.

Expoziciós háromszög, blende záridő iso összefüggések

Expoziciós háromszög, blende záridő iso összefüggések

Hogyan értelmezzük és mire használhatjuk az expozíciós összefüggést?

Nézzünk egy általános beállítást, nappali fényviszonyok közt az alábbi értékek nagy biztonsággal helyes expozíciót eredményeznek:

  • Záridő: 1/100
  • Rekesz: 10
  • ISO: 200

Ez rendben is van, de mi történik, ha fénykép tárgya nem egy általános utcakép, hanem pl. egy portré vagy egy gyorsan mozgó autó?

Portré készítés

Egy portré esetében a mélységélesség befolyásolása lesz az eszközünk arra, hogy kiemeljük az arcot a háttérből. A mélységélesség a rekeszen kívül a tárgytávolság és objektív gyújtótávolság függvénye is (többek között ezért használunk teleobjektívet erre a célra), de ettől most tekintsünk el.

Ha a rekeszt nyitjuk, csökken a mélységélesség, ez az arcra vezeti a tekintetet, de ugyanakkor egységnyi idő alatt több fény jut a gépbe. A helyes expozíció érdekében ezt kompenzálni kell. Erre adja meg a támpontokat az expozíciós háromszög. Úgy érhetjük el, hogy az expozíció helyes maradjon, hogy

  • csökkentjük a záridőt, ezzel beállítjuk, hogy kevesebb fény jusson a gépbe
  • és / vagy hogy  kisebb ISO értéket állítunk be, így a fényérzékenység csökken.

Gyorsan mozgó tárgy fotózása

Mi történik, ha egy gyorsan mozgó tárgyat, pl. autót szeretnénk lefotózni? Ha a mozgás dinamizmusát ún. svenkeléssel is kiemelhetjük, de most arra az esetre gondolok, amikor a mozgást szeretnénk befagyasztani.

Online digitális fotótanfolyam mintaképek

Svenkelés – a mozgó elemet lekövetjük, a háttér elmosódik, hatása dinamikus

Ehhez minél rövidebb záridőre van szükség, hosszabb záridő esetében a mozgó tárgy bemozdul a képen. Persze adott esetben lehet éppen az a szándék, hogy a képen mozgó elem bemozduljon.

Online digitális fotótanfolyam mintaképek

Bemozdulás tudatos használata a kompozícióban

Az, hogy egy mozgó elem esetében milyen záridőnél fagy be a mozgás, látszik statikusnak az elem eltér a mozgó elem sebességétől függően, más lesz egy sétáló gyalogos, egy ügető ló és egy autó esetében.

Mindenesetre, ha a záridőt csökkentjük, kompenzációként a fenti összefüggés alapján a helyes expozíció érdekében vagy a

  • blendét kell nyitnunk, magasabb rekesz érték beállítással  és így több fényt engedni a gépbe
  • és / vagy növelnünk kell az érzékenységet, magasabb ISO érték beállítással.

A módosítások során érdemes szem előtt tartani, hogy a felsorolt, egymást követő rekesz, záridő értékek egyaránt duplázzák vagy felezik a gépbe jutó fény mennyiségét.

Így ha egy egységet csökkentünk a záridőn, azt e rekesz egy egységnyi nyitásával tudjuk kompenzálni. ISO esetében egy egység változtatás duplázza vagy felezi az érzékenységet.

Hogy mit választunk, azt mindig az adott körülmények és a fényképész szándéka dönti el. Érdemes először eldönteni, mi a célkitűzés és ahhoz választani a paramétereket.

Eszköz, kiegészítő igény a fotózásban

Szürke szűrő

Befolyásoló tényezők lehetnek a rendelkezésre álló eszközök is. Pl. előfordulhat, hogy egy mozgás elmosása olyan hosszú záridőt igényel, hogy a legszűkebb rekesz és legalacsonyabb ISO beállítás mellett is túl sok fény jutna a fényképezőgépbe, túlexponált képet kapnánk. Ilyenkor ND (neutral density), azaz ún. szürke szűrő lehet a segítségünkre.

Ez a szűrő a kép színvilágán nem módosít, mindössze annyit tesz, hogy csökkenti az egységnyi idő alatt gépbe jutó fény mennyiségét vagy fényértéket. A csökkentés mértékét ND2 ND4 ND8 stb. feliratokkal jelölik, az ND2 jelölés azt jelenti, hogy 2 fényértékkel csökken a bejutó fény, ami egyébként megfelelne a rekesz 2 egységgel történő szűkítésének vagy a zársebesség 2 egységgel történő változtatásának. Ne feledjük, hogy egy érték csökkentés felezi, egy érték növelés duplázza a bejutó fény mennyiségét, így az ND2 jelzésű szürke szűrő 1/4-ére csökkenti a fényértéket.

Reciprok szabály és állvány igény

Kevés fény esetén, esti órákban ha a fényértéket növelni szeretnénk, az ISO értéket már felemeltük (vagy csak nem szeretnénk a zaj miatt emelni), a blendét teljesen kinyitottuk, akkor a záridő növelés eszköze marad, mint lehetséges eszköz a helyes expozíció elérésére.

Azonban itt belép egy olyan fizikai korlát, hogy ha kézből exponálunk, akkor nem fogunk tudni akármilyen záridőt bemozdulás nélkül megtartani, továbbá az objektívtől is függ, hogy mi lesz a bemozdulás mentes záridő értéke. Gondoljuk végig, egy robusztusabb teleobjektívnél nyilván rövidebb, egy kisebb és könnyebb objektív esetében hosszabb lesz ez az idő.

Egyénileg a határérték ugyan változhat, de az ún. reciprok szabály segít a konkrétumok becslésében. E szerint az objektív gyújtótávolságának reciproka az a záridő, ami kézből megtartható bemozdulás mentesen. Például egy normál, 50mm-es objektív esetében 1/50s lesz ez a záridő, egy 500mm-es teleobjektív esetében már csak 1/500s.

Természetesen javíthat a helyzeten a lélegzet visszatartása az exponálás alatt, a gép megtámasztása, de biztos megoldást az állvány használata ad ilyen esetben.